Tudom, mielőtt szólsz  a cím lopás. De szeretem az AKPH-át. Meg így az egész Underground kultúrát. Megfog. Szeretem, hogy egyenes, szeretem, hogy szidják akik nem érzik, szeretem, hogy megtalálom benne a hangom, szeretem a greffeket,szeretem a húzósabbnál húzósabb DJ mixeket. Szeretem az átfogó, kidolgozott, mély értelmű szövegeket, ugyanúgy mint a fél mp-es gondolkodással létrejött freestyle töredékeket. Szeretem, hogy mindenki egyenlő, de mégis lenézik azokat, akik megvetik a Hip-Hop-ot. Van az a pillanat, amikor hazaérsz, fáradt vagy, beülsz a gép elé, vagy csak benyomod az mp3-ad, vagy a telefonod, és felcsendül azaz instrumental. Az a beat, amely megérinti a szíved. Olyankor érzed, hogy átfogja a testedet a zene lüktetése, a hangjegyek összessége , számomra az az igazi békesség. Olyankor hívhatnak, írhatnak, üvöltözhetnek. Nem érdekel. Ennyit bevezetőnek. Ja és ne felejtsétek el : A valósággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene... Jah kérdés, hogy átérzed-e ?  



 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.