Hellósztok!

Érdekes egy hétvége volt ez. Pénteki laza sörözésből egy részeg tántorgás lett, a szombati jazz koncert után detto és végül az otthon fekvős vasárnap helyett  egész napos strandolás. A szombat nagyon jó volt. -1-be laza karaoke. Meg azok az édes csókok... Elgondolkodtam egy két dolgon a hétvégén. Sok gondolat kavargott bennem, hogy mekkora is ez a világ. Gondolj bele kedves olvasó, amikor írom és amikor olvasod azokban a pillanatokban valaki éppen megszületik és valaki meghal. Barátságok kötődnek és pofonok csattannak. Szerelmesek első csókja csattan mások pedig vadul egymásnak esnek egy kielégítő orgazmus reményében. Ezekben a pillanatokban viszont valahol azt is kimondják, hogy vége, ennyi volt. Az élet erre épül : Az egyensúlyra. Ennyi a lényeg. Csak sajnos ez az egyensúly feldől lassacskán. Valahol túl sok élet születik és valahol túl sok ér véget...

ezt pedig a tegnap este emlékére... :)



Ui. : Egy jó erős pofon visszarepíti az embert a gyerekkori traumák világába!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.